Szentképek, kódexek
Néhány érdekesség a múltból
Ebbe a képtárba olyan külföldi és hazai vonatkozású képeket hoztam, amelyek pergamenre, papírra vagy merített papírra készültek, ... kézzel vagy géppel csipkézettek, és még kézzel színezettek.
A papír elterjedéséig Európában is papiruszra írtak. De, az információ tárolására alkalmatlan volt ez az általában tekercsekben tárolt alkalmatosság. Ezért a pergamen megjelenése után, már csak ezt az alapanyagot használták a tartósan tárolni kívánt szövegek, képek megőrzésére. Pergamenből készültek a kódexek, a hóráskönyvek, tudós könyvek. Kötésük bőrrel bevont fatáblából állt, amelyeket fémkapocs fogott össze, - az értékesebb információkat tartalmazó köteteket drágakövekkel díszítették. (Hóráskönyvek, gazdagon díszített imádságos könyvek voltak, pergamenlapokból. Családonként változhatott, egyéni megrendelésre készültek. De, a kötelező egyházi ünnepeknek benne kellett lennie. Az "órás" kifejezés azokra a kánoni órákra, szokásokra utal, - amikor naponta hét alkalommal dícsérték az Urat. Ezért "óráskönyv" a neve.)
A kódexek lapjai ún. foliokból álltak. A folio valójában egy felébe hajtott ívet jelent, amelyek egymásba helyezése és középen való összevarrása adta a kódexek lapjait. Ezeket a füzeteket fatáblák (kódexek) közé szorították. Mérete centiméterekben nem fejezhető ki egységes mérték szerint. Hiszen a pergamen állatbőrből készült lapokat jelentett, a korai papír pedig merített papír volt. Mindkét fajtának számtalan mérete volt. Annak a műhelynek a szokásai, adottságai szerint, ahol éppen készültek. Természetesen a királyi könyvtárak történelmi és tudományos kiadványainak méretazonosságára nagyon ügyeltek.
A Szent Gellért püspököt és Szent László királyt ábrázoló képek az Anjou Legendáriumba készültek. A Legendárium az 1320-1340-ig tartó időszakban készült, I. Károly Róbert magyar király (V. István Árpád-házi király dédunokája) és felesége Lokietek Erzsébet megrendelésére. A gyűjtemény az Anjou-ház szempontjából fontos szentek történeteit tartalmazza, - gyermekek számára készült. Csak képaláírásnyi szövegeket tartalmaz. Ez a mű, pergamen-kódex. 140 db temperával festett, aranyozott képekből állt. A Vatikánban található belőlük 106 db. A többi, a világ legnagyobb képtárait gazdagítja.
A képek között látható a Thúróczy-féle krónikából két oldal. A mű pergamenre nyomtatott díszpéldány-ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához (fényessé festéséhez) is. A krónikában Mátyás király és Beatrix királyné fametszetű, kiszínezett címere is látható. Ma, ez tartják az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatványnak. A krónika többi példányát papírra nyomtatták, de azokat is utólag kézzel kiszínezték, - néhány kivételével. Nemzeti könyvtárunk (Országos Széchényi Könyvtár) az alábbi címen lehetővé tette, hogy az internet segítségével, gyönyörködhessünk ebben a csodálatos, tiszteletet érdemlő alkotásban.
http://www.corvina.oszk.hu/corvinas-html/hub1inc1143.htm
A Képes Krónika írnokát ábrázoló iniciálé (egy fejezet első díszes betűje, amelybe a történetre jellemző képet szokták belefesteni, és kiemelkedően nagyobb a böbbi betűnél), mára már közismert díszítő képe lett a kultúrális anyanyelvi vagy történelmi írások címlapjainak, a kiállítások és bemutató előadások meghívóinak. A Krónika latin nyelven íródott, kalligrafikus írásmóddal, Nagy Lajos király budai udvarában. Feltételezett írója: Kálti Márk volt. Az eredeti példányt az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. Törzsanyaga, 75 kisfolio (kb. 300x210 mm), pergamen. Ezen kívül még 31 papírlap. Papírtáblás, fehérbőr, vaknyomásos (préseléses) díszítésű a kötése. Kalandos történetéről itt olvashatnak bővebben:
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_kr%C3%B3nika
A csipkés képek témakörében külföldi régi szentképgyűjteményes oldalként ajánlom a:
http://pierostradella.it/menu/vendite/2vendite.htm című olasz oldalt,
És még javaslom, a google segítségével - a holycards szóra keresni.
Pergamencsipke-készítőknek a fenti ajánlatok valóságos kincsesbányát jelentenek. Kultúrtörténeti érdekességek sokasága látható a gyűjteményekben. A vallási érdeklődésű Olvasóim is különleges ritkaságokat, információkat találhatnak a honlapokon.
Azonban, felhívom a szíves figyelmüket, hogy mindkét oldal gazdája, csak bizonyos szabályok betartása mellett engedélyezi a képek másolását, nyilvánosságra hozatalát!
Az alábbi blogban sok olyan művészi érdekesség, ritkaság - közöttük csipkés szentkép is -, található, amely méltán kiérdemli a megkülönböztetett figyelmet.
http://collezionaresantini.blogspot.com/2009/05/stupendo-canivet-venduto-su-ebay.html
Kellemes nézelődést! Perga Kata
© Csabainé Cser Katalin